Sziasztok :) meghoztam a kövi részt .
Ez igazából egy kárpótlás is lenne a múltkoriért .
Nagy örömmel láttam , hogy a facebook - on is egyre több lájkot kap és a felírat közóknak pedig annyira örülök , hogy azt el sem mondhatom :)
Csak folytassátok az ilyen fajta tevékenységeket :)
Szóval had szóljon a 11. rész
- Hogy is
mondtad mint egy kis gyerek akinek bébi csősz kell hát én szívesen
leszek a bébi csőszöd . - mondta nevetve és fölém hajolt majd nagy
gyengédséggel meg csókolt .
Csókunk egyre hevesebben izzott . Olivér a derekamtól kezdte egyre feljebb csúsztatni a pólót ....................
Ez nekem nagyon jól esett nem akartam , hogy vége legyen de azt sem , hogy most történjen meg .
Így hát nagy bánatomra de muszáj volt felébrednem a mámorból .
- Oli kérlek ezt most hagyjuk abba . - ültem fel az ágyon .
- De miért nem esik jól ? - kérdezte .
- Nem .. nem erről van szó csak ez ne most történjen meg kérlek próbálj megérteni . - a mondatom után apró puszit nyomtam arcára .
- Jaj nyugi nem haragszom meg semmi ilyesmi csak azért nagyon nehéz emberelni magam pont melletted . - nézett maga elé méla búsan .
- Ezt most vegyem bóknak ? - nevettem
- Hát én annak szántam . - nevetett ő is . - Amúgy arra gondoltam , hogy az oké , hogy ismered a ByTheWay felét de megismerhetnéd a másik felét is ha van kedved . - folytatta tovább .
- Ez remek ötlet nagyon szeretném megismerni Bennyt és Ya Out is . - mosolyogtam izgatottan .
- Na ennek örülök akkor holnap délelőtt eljöhetsz velünk próbálni rendicsek ? - mosolygott szelíden válaszomra vára.
- Rendben de most inkább alszom , mert elég fáradt vagyok . - mondtam s nagyot ásítottam .
- Na ez az ötlet egy arany érmet nyert nálam . - mondta .
Erre a kijelentésre mind ketten nagyot nevettünk .
Hamar elaludtam azt , hogy a szöszke mikor aludt el azt nem tudom .
Másnap reggel nagyon vidám volt a hangulat hamar el is indultunk a próbára hisz nekem kettőre mennem kellett suliba már nem maradhattam többet otthon mert mióta az a szörnyű eset megtörtént azóta nem is voltam még a suli környékén se szóval lesz mit pótolni annyi szent .
A próba nagyon jól telt . Olivér bemutatott a másik két srácnak . Ya Ou és Benny nagyon jó fejek nagyon meg kedveltem őket és úgy érzem ez kölcsönös .
Délután suliba mentem . Már nagyon hiányzott a társaság és hát persze mindenki közül a legjobban Dalma .
Elég rég óta nem beszéltem már vele . Még a balesetről sem tudott . Ez persze nem volt probléma hisz suli után elmentünk a közeli kávézóba ahol mindent kibeszéltünk .
Elmondtam neki minden szörnyű részletet . Ő pedig nagyon megnyugtatott szavaival rá nagy szükség lett volna a balesetkor csak hát akkor ép nem tudtam senkivel beszélni nagyon rossz volt .
Ezek után haza ment ő is és én is . Az idő csak telt nagyon telt egyre gyorsabban pergett az idő . Sok szor jártam be a testvéremhez a kórházba , Olivérrel egyre szorosabb lett a kapcsolatom , Dalmával a szoros barátságunk csak még szorosabbá fűződött , a suli pedig egyre jobban ment . Ez mind 3 hónap leforgása alatt történt . Ám most eljött a nap , amikor a testvéremet haza engedik a kórházból ......
Ez nekem nagyon jól esett nem akartam , hogy vége legyen de azt sem , hogy most történjen meg .
Így hát nagy bánatomra de muszáj volt felébrednem a mámorból .
- Oli kérlek ezt most hagyjuk abba . - ültem fel az ágyon .
- De miért nem esik jól ? - kérdezte .
- Nem .. nem erről van szó csak ez ne most történjen meg kérlek próbálj megérteni . - a mondatom után apró puszit nyomtam arcára .
- Jaj nyugi nem haragszom meg semmi ilyesmi csak azért nagyon nehéz emberelni magam pont melletted . - nézett maga elé méla búsan .
- Ezt most vegyem bóknak ? - nevettem
- Hát én annak szántam . - nevetett ő is . - Amúgy arra gondoltam , hogy az oké , hogy ismered a ByTheWay felét de megismerhetnéd a másik felét is ha van kedved . - folytatta tovább .
- Ez remek ötlet nagyon szeretném megismerni Bennyt és Ya Out is . - mosolyogtam izgatottan .
- Na ennek örülök akkor holnap délelőtt eljöhetsz velünk próbálni rendicsek ? - mosolygott szelíden válaszomra vára.
- Rendben de most inkább alszom , mert elég fáradt vagyok . - mondtam s nagyot ásítottam .
- Na ez az ötlet egy arany érmet nyert nálam . - mondta .
Erre a kijelentésre mind ketten nagyot nevettünk .
Hamar elaludtam azt , hogy a szöszke mikor aludt el azt nem tudom .
Másnap reggel nagyon vidám volt a hangulat hamar el is indultunk a próbára hisz nekem kettőre mennem kellett suliba már nem maradhattam többet otthon mert mióta az a szörnyű eset megtörtént azóta nem is voltam még a suli környékén se szóval lesz mit pótolni annyi szent .
A próba nagyon jól telt . Olivér bemutatott a másik két srácnak . Ya Ou és Benny nagyon jó fejek nagyon meg kedveltem őket és úgy érzem ez kölcsönös .
Délután suliba mentem . Már nagyon hiányzott a társaság és hát persze mindenki közül a legjobban Dalma .
Elég rég óta nem beszéltem már vele . Még a balesetről sem tudott . Ez persze nem volt probléma hisz suli után elmentünk a közeli kávézóba ahol mindent kibeszéltünk .
Elmondtam neki minden szörnyű részletet . Ő pedig nagyon megnyugtatott szavaival rá nagy szükség lett volna a balesetkor csak hát akkor ép nem tudtam senkivel beszélni nagyon rossz volt .
Ezek után haza ment ő is és én is . Az idő csak telt nagyon telt egyre gyorsabban pergett az idő . Sok szor jártam be a testvéremhez a kórházba , Olivérrel egyre szorosabb lett a kapcsolatom , Dalmával a szoros barátságunk csak még szorosabbá fűződött , a suli pedig egyre jobban ment . Ez mind 3 hónap leforgása alatt történt . Ám most eljött a nap , amikor a testvéremet haza engedik a kórházból ......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése